Mózes negyedik könyve (Az izráeliták megszámlálásáról való könyv )

Rúben fiainak pedig és Gád fiainak igen sok barmok vala. Mikor Látták a Jázér földét és a Gileád földét, hogy ímé az a hely marhatartani Való hely:

Eljövének Gád fiai és Rúben fiai, és Szólának Mózesnek és Eleázárnak, a papnak, és a gyülekezet fejedelmeinek, Mondván:

Atárót, Díbon, Jázér, Nimra, Hesbon, Elealé, Sebám, Nébó és Béon:

A föld, a melyet megvert az Úr az Izráel fiainak gyülekezete elõtt, Baromtartó föld az; a te Szolgáidnak pedig sok Marhájok van.

És Mondának: Hogyha kedvet Találtunk a te szemeid elõtt, adassék ez a föld a te Szolgáidnak örökségûl, ne Vígy minket át a Jordánon.

Mózes pedig monda a Gád fiainak és Rúben fiainak: Avagy a ti Atyátokfiai hadakozni menjenek, ti pedig itt maradjatok?

És miért Idegenítitek el Izráel fiainak Szívét, hogy által ne menjenek a földre, a melyet adott nékik az Úr?

A ti Atyáitok cselekedtek így, mikor Elbocsátám õket Kádes-Bárneából, hogy nézzék meg azt a földet;

Mert felmentek az Eskól völgyéig, és megnézék a földet, és Elidegeníték Izráel fiainak Szívét, hogy be ne menjenek arra a földre, a melyet adott vala nékik az Úr.

Azért megharaguvék az Úr azon a napon, és megesküvék, Mondván:

Nem Látják meg azok az emberek, a kik feljöttek Égyiptomból, Húsz esztendõstõl fogva és feljebb, azt a földet, a mely felõl megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, mivelhogy nem tökéletesen Jártak én Utánam;

Kivéve a Kanizeus Kálebet, a Jéfunné Fiát és Józsuét, a Nún Fiát, mivelhogy tökéletesen Jártak az Úr Után.

És megharaguvék az Úr Izráelre, és Bujdostatá õket a Pusztában negyven esztendeig; Míg megemészteték az egész nemzetség, a mely gonoszt cselekedett vala az Úr szemei elõtt.

És ímé Feltámadtatok a ti Atyáitok helyett, bûnös emberek maradékai, hogy az Úr Haragjának tûzét még Öregbítsétek Izráel ellen.

Hogyha elfordultok az õ Utaitól, még Tovább is otthagyja õt a Pusztában, és elvesztitek mind az egész népet.

És Járulának közelebb õ Hozzá, és Mondának: Barmainknak juhaklokat Építünk itt, és a mi kicsinyeinknek Városokat;

Magunk pedig felfegyverkezve, készséggel megyünk Izráel fiai elõtt, Míg beviszszük õket az õ helyökre; gyermekeink pedig a Kerített Városokban maradnak e földnek lakosai miatt.

Vissza nem térünk addig a mi Házainkhoz, a Míg Izráel fiai közûl meg nem kapja kiki az õ örökségét.

Mert nem veszünk mi részt az örökségben õ velök a Jordánon Túl és Tovább, mivelhogy meg van nékünk a mi örökségünk a Jordánon innen napkelet felõl.

És monda nékik Mózes: Ha azt cselekszitek, a mit Szóltok; ha az Úr elõtt készültök fel a hadra;

És átmegy közûletek minden fegyveres a Jordánon az Úr elõtt, Míg kiûzi az õ ellenségeit maga elõtt;

Hogyha nem így cselekesztek, ímé vétkeztek az Úr ellen; és Gondoljátok meg, hogy a ti bûnötöknek büntetése Utólér benneteket!

Építsetek magatoknak Városokat a ti kicsinyeitek Számára, és a ti juhaitoknak aklokat; de a mit fogadtatok, azt megcselekedjétek.

És Szólának Gád fiai és Rúben fiai Mózesnek, Mondván: A te Szolgáid úgy cselekesznek, a mint az én Uram parancsolja.

A mi kicsinyeink, feleségeink, juhaink és mindenféle barmaink ott lesznek Gileád Városaiban;

A te Szolgáid pedig átmennek Mindnyájan hadra felkészülve, harczolni az Úr elõtt, a miképen az én Uram Szól.

Parancsot ada azért õ felõlök Mózes Eleázárnak, a papnak, és Józsuénak a Nún Fiának, és az Izráel fiai törzseibõl Való Atyák fejeinek,

És monda nékik Mózes: Ha átmennek a Gád fiai és a Rúben fiai veletek a Jordánon, Mindnyájan hadakozni készen az Úr elõtt, és Meghódol a föld ti elõttetek: akkor Adjátok nékik a Gileád földét Birtokúl.

Ha pedig nem mennek át fegyveresen veletek, akkor veletek kapjanak birtokot a Kanaán földén.

És felelének a Gád fiai és a Rúben fiai, Mondván: A mit mondott az Úr a te Szolgáidnak, akképen cselekeszünk.

Mi átmegyünk fegyveresen az Úr elõtt a Kanaán földére, de miénk legyen a mi örökségünk birtoka a Jordánon innen.

Nékik Adá azért Mózes, tudniillik a Gád fiainak, a Rúben fiainak és a József Fiának, Manasse féltörzsének, Szihonnak, az Emoreusok Királyának Országát, és Ógnak, Básán Királyának Országát; azt a földet az õ Városaival, Határaival, annak a földnek Városait köröskörûl.

És Megépíték a Gád fiai Dibont, Ataróthot, Aroért,

Atróth-Sofánt, Jázért, Jogbehát,

Beth-Nimrát, és Beth-Haránt, Kerített Városokat juhaklokkal egyben.

A Rúben fiai pedig Megépíték Hesbont, Elealét, Kirjáthaimot,

Nébót, Baál-Meont, (Változtatott néven nevezve) és Sibmát. És új neveket Adának a Városoknak, a melyeket Építének.

Mákirnak, a Manasse Fiának fiai pedig Gileádba Vonulának, és bevevék azt, és kiûzék az Emoreust, a ki ott vala.

Adá azért Mózes Gileádot Mákirnak, a Manasse Fiának, és lakozék abban.

Jáir pedig, a Manasse fia elméne, és bevevé azoknak falvait, és Hívá azokat Jáir falvainak.

Nóbah is elméne, és bevevé Kenáthot és annak Városait, és Hívá azt Nobáhnak, a maga nevérõl.