A Lukács írása szerint való szent evangyéliom

Jövének pedig ugyanazon idõben némelyek, kik néki Hírt Mondának a Galileabeliek felõl, kiknek vérét Pilátus az õ áldozatukkal Elegyítette.

És felelvén Jézus, monda nékik: Gondoljátok-é, hogy ezek a Galileabeliek bûnösebbek voltak valamennyi Galileabelinél, mivelhogy ezeket szenvedték?

Nem, mondom néktek; sõt Inkább, ha meg nem tértek, Mindnyájan Hasonlóképen elvesztek.

Vagy az a tizennyolcz, a kire Rászakadt a torony Siloámban, és megölte õket, Gondoljátok-é, hogy bûnösebb volt minden Más Jeruzsálemben Lakó embernél?

Nem, mondom néktek; sõt Inkább, ha meg nem tértek, Mindnyájan Hasonlóképen elvesztek.

És ezt a Példázatot Mondá:vala egy embernek egy Fügefája szõlejébe ültetve; és elméne, hogy azon gyümölcsöt keressen, és nem Talála.

És monda a vinczellérnek: Ímé Három esztendeje Járok gyümölcsöt keresni e Fügefán, és nem Találok: Vágd ki azt; miért foglalja a földet is Hiába?

Az pedig felelvén, monda néki: Uram, hagyj békét néki még ez esztendõben, Míg köröskörûl Megkapálom és Megtrágyázom:

És ha gyümölcsöt terem, Jó; ha pedig nem, Azután Vágd ki azt.

Tanít vala pedig szombatnapon egy Zsinagógában.

És ímé vala ott egy asszony, kiben betegségnek lelke vala tizennyolcz esztendõtõl fogva; és meg volt görbedve, és teljességgel nem tudott felegyenesedni.

És mikor azt Látta Jézus, Elõszólítá, és monda néki: Asszony, Feloldattál a te betegségedbõl!

És Reá veté kezeit; és azonnal felegyenesedék, és Dicsõíté az Istent.

Felele azért néki az Úr, és monda: Képmutató, szombatnapon nem oldja-é el mindenitek az õ ökrét vagy Szamarát a Jászoltól, és nem viszi-é itatni?

Hát ezt, az Ábrahám Leányát, kit a Sátán megkötözött ímé ma tizennyolcz esztendeje, nem kellett-é feloldani e kötélbõl szombatnapon?

És mikor ezeket mondta, megszégyenülének Mindnyájan, kik magokat néki ellenébe veték; és az egész nép örül vala mind azokon a dicsõséges dolgokon, a melyek õ általa lettek.

Monda pedig Jézus: Mihez Hasonló az Isten Országa? és mihez Hasonlítsam azt?

Hasonló a Mustármaghoz, melyet az ember vévén, elvet az õ kertjében; és felnevelkedett, és lett nagy Fává, és az égi madarak fészket rajtak annak ágain.

És ismét monda: Mihez Hasonlítsam az Isten Országát?

Hasonló a Kovászhoz, melyet az asszony vévén, Három mércze lisztbe Elegyíte, Mígnem az egész megkele.

És Városokon és falvakon megy vala által, Tanítva, és Jeruzsálembe menve.

Monda pedig néki valaki: Uram, avagy kevesen vannak-é a kik idvezülnek? Õ pedig monda nékik:

Igyekezzetek bemenni a szoros kapun: mert sokan, mondom néktek, igyekeznek bemenni és nem mehetnek.

Mikor Már a gazda felkél és Bezárja az Ajtót, és kezdetek kivûl állani és az Ajtót zörgetni, Mondván: Uram! Uram! nyisd meg nékünk; és õ felelvén, ezt mondja néktek: Nem tudom honnét Valók vagytok ti;

Akkor kezditek mondani: Te elõtted ettünk és ittunk, és a mi Utczáinkon Tanítottál;

De ezt mondja: Mondom néktek, nem tudom honnét Valók vagytok ti; Távozzatok el én tõlem Mindnyájan, kik Hamisságot cselekesztek!

Ott lesz Sírás és fogak Csikorgatása, mikor Látjátok Ábrahámot, Izsákot és Jákóbot, és a Prófétákat mind az Isten Országában, magatokat pedig kirekesztve.

És jõnek napkeletrõl és Napnyugatról, és Északról és délrõl, és az Isten Országában letelepednek.

És ímé vannak Utolsók, a kik elsõk lesznek, és vannak elsõk, a kik Utolsók lesznek.

Ugyanazon napon jövének õ Hozzá némelyek a farizeusok közûl, Mondván néki: Eredj ki és menj el innét: mert Heródes meg akar téged ölni.

És monda nékik: Elmenvén Mondjátok meg annak a Rókának: Ímé ördögöket ûzök ki és Gyógyítok ma és holnap, és harmadnapon elvégeztetem.

Hanem nékem ma és holnap és Azután úton kell lennem; mert nem lehetséges, hogy a Próféta Jeruzsálemen Kívül vesszen el.

Jeruzsálem! Jeruzsálem! ki megölöd a Prófétákat, és megkövezed azokat, a kik te Hozzád küldettek, Hányszor akartam egybegyûjteni a te fiaidat, miképen a Tyúk az õ kis csirkéit az õ Szárnyai Alá, és ti nem Akartátok!

Ímé Pusztán hagyatik néktek a ti Házatok; és bizony mondom néktek, hogy nem Láttok engem, Mígnem eljõ az idõ, mikor ezt Mondjátok: Áldott, a ki jõ az Úrnak nevében!