A János írása szerint való szent evangyéliom

Mikor ezeket mondta vala Jézus, kiméne az õ Tanítványaival együtt Túl a Kedron Patakán, a hol egy kert vala, a melybe bemenének õ és az õ Tanítványai.

Ismeré pedig az a helyet Júdás is, a ki õt Elárulja vala; mivelhogy gyakorta ott gyûlt egybe Jézus az õ Tanítványaival.

Júdás azért Magához vevén a katonai csapatot, és a papi fejedelmektõl és Farizeusoktól Szolgákat, oda méne Fáklyákkal, Lámpásokkal és fegyverekkel.

Jézus azért Tudván mindazt, a mi Reá következendõ vala, elõre méne, és monda azoknak: Kit kerestek?

Felelének néki: A Názáreti Jézust. Monda nékik Jézus: Én vagyok. Ott állt pedig õ velök Júdás is, a ki Elárulta õt.

Mikor azért azt Mondá nékik, hogy: Én vagyok; Hátra Vonulának és földre esének.

Ismét megkérdezé azért õket: Kit kerestek? És azok Mondának: A Názáreti Jézust.

Felele Jézus: Mondtam néktek, hogy én vagyok az. Azért, ha engem kerestek, ezeket Bocsássátok el;

Hogy beteljesüljön a beszéd, a melyet mondott: Azok közûl, a kiket nékem Adtál, senkit sem vesztettem el.

Simon Péter pedig, a kinek Szablyája vala, Kirántá azt, és megüté a fõpap Szolgáját, és Levágá annak jobb fülét. A szolga neve pedig Málkus vala.

A csapat azért és az ezredes és a Zsidók Szolgái Megfogák Jézust, és megkötözék õt,

És vivék õt elõször Annáshoz; mert ipa vala ez Kajafásnak, a ki abban az esztendõben fõpap vala.

Kajafás pedig az vala, a ki Tanácsolta vala a Zsidóknak, hogy jobb, hogy egy ember veszszen el a népért.

Simon Péter pedig, és egy Másik Tanítvány követi vala Jézust. Ez a Tanítvány pedig ismerõs vala a fõpappal és beméne Jézussal együtt a fõpap Udvarába,

Péter pedig Kívûl áll vala az Ajtónál. Kiméne azért ama Másik Tanítvány, a ki a fõpappal ismerõs vala, és Szóla az Ajtóõrzõnek, és bevivé Pétert.

Szóla azért Péterhez az Ajtóõrzõ Leány: Nemde, te is ez ember Tanítványai közûl Való vagy? Monda õ: Nem vagyok.

A Szolgák pedig és a Poroszlók ott állnak vala, Szítván a tüzet, mivelhogy hûvös vala, és melegszenek vala. Ott áll vala pedig Péter is õ velök együtt, és melegszik vala.

A fõpap azért kérdezé Jézust az õ Tanítványai felõl, és az õ Tudománya felõl.

Felele néki Jézus: Én Nyilván Szólottam a Világnak; én mindenkor Tanítottam a Zsinagógában és a templomban, a hol a Zsidók mindenünnen összegyülekeznek; és titkon semmit sem Szólottam.

Mit kérdesz engem? Kérdezd azokat, a kik Hallották, mit Szóltam nékik: ímé õk Tudják, a miket nékik Szólottam.

Mikor pedig õ ezeket mondja vala, egy a Poroszlók közûl, a ki ott áll vala, arczul üté Jézust, Mondván: Így felelsz-é a fõpapnak?

Felele néki Jézus: Ha gonoszul Szóltam, tégy Bizonyságot a Gonoszságról; ha pedig Jól, miért versz engem?

Elküldé õt Annás megkötözve Kajafáshoz, a fõpaphoz.

Simon Péter pedig ott áll vala és melegszik vala. Mondának azért néki: Nemde, te is ennek a Tanítványai közûl Való vagy? Megtagadá õ, és monda: Nem vagyok.

Monda egy a fõpap Szolgái közûl, rokona annak, a kinek a fülét Péter Levágta: Nem Láttalak-e én téged õ vele együtt a kertben?

Ismét Megtagadá azért Péter; és a kakas azonnal Megszólala.

Vivék azért Jézust Kajafástól a Törvényházba. Vala pedig reggel. És õk nem menének be a Törvényházba, hogy meg ne fertõztessenek, hanem hogy megehessék a Husvétibárányt.

Kiméne azért Pilátus õ Hozzájok, és monda: Micsoda Vádat hoztok fel ez ember ellen?

Felelének és Mondának néki: Ha gonosztevõ nem volna ez, nem adtuk volna õt a te kezedbe.

Monda azért nékik Pilátus: Vigyétek el õt ti, és ítéljétek meg õt a ti törvényeitek szerint. Mondának azért néki a Zsidók: Nékünk senkit sem szabad megölnünk;

Hogy beteljesedjék a Jézus szava, a melyet monda, a mikor jelenti vala, hogy milyen Halállal kell majd meghalnia.

Ismét beméne azért Pilátus a Törvényházba, és Szólítja vala Jézust, és monda néki: Te vagy a Zsidók Királya?

Felele néki Jézus: Magadtól mondod-é te ezt, vagy Mások beszélték néked én felõlem?

Felele Pilátus: Avagy Zsidó vagyok-e én? A te néped és a papifejedelmek adtak téged az én kezembe: mit cselekedtél?

Felele Jézus: Az én Országom nem e Világból Való. Ha e Világból Való volna az én Országo m az én Szolgáim vitézkednének, hogy át ne adassam a Zsidóknak. Ámde az én Országom nem innen Való.

Monda azért néki Pilátus: Király vagy-é Hát te csakugyan? Felele Jézus: Te mondod, hogy én Király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem e Világra, hogy Bizonyságot tegyek az Igazságról. Mindaz, a ki az Igazságból Való, hallgat az én Szómra.

Monda néki Pilátus: Micsoda az Igazság? És a mint ezt Mondá, újra kiméne a Zsidókhoz, és monda nékik: Én nem Találok benne semmi bûnt.

Szokás pedig az Nálatok, hogy Elbocsássak néktek egyet a husvétünnepen: Akarjátok-é azért, hogy Elbocsássam néktek a Zsidók Királyát?

Kiáltának azért viszont Mindnyájan, Mondván: Nem ezt, hanem Barabbást. Ez a Barabbás pedig tolvaj vala.