A János írása szerint való szent evangyéliom

És harmadnapon menyegzõ lõn a galileai Kánában; és ott volt a Jézus anyja;

És Jézus is meghivaték az õ Tanítványaival együtt a menyegzõbe.

És Elfogyván a bor, a Jézus anyja monda néki: Nincs boruk.

Monda néki Jézus: Mi közöm nékem te Hozzád, oh asszony? Nem jött még el az én órám.

Mond az õ anyja a Szolgáknak: Valamit mond néktek, megtegyétek.

Vala pedig ott hat kõveder elhelyezve a Zsidók Tisztálkodási Módja szerint, melyek közûl egybe-egybe két-Három métréta fér vala.

Monda nékik Jézus: Töltsétek meg a vedreket Vízzel. És megtölték azokat Színig.

És monda nékik: Most Merítsetek, és vigyetek a Násznagynak. És vittek.

A mint pedig Megízlelé a Násznagy a Borrá lett vizet, és nem tudja vala, honnét van, (de a Szolgák Tudták, a kik a vizet Merítik vala), Szólítá a Násznagy a võlegényt,

És monda néki: Minden ember a Jó bort adja fel elõször, és mikor megittasodtak, akkor az Alábbvalót: te a Jó bort ekkorra tartottad.

Ezt az elsõ jelt a galileai Kánában tevé Jézus, és Megmutatá az õ dicsõségét; és hivének benne az õ Tanítványai.

Azután leméne Kapernaumba, õ és az õ anyja és a testvérei és Tanítványai: és ott Maradának Néhány napig,

Mert közel vala a Zsidók husvétja, és felméne Jézus Jeruzsálembe.

És ott Találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árusait és a Pénzváltókat, a mint ülnek vala:

És kötélbõl ostort Csinálván, kiûzé Mindnyájokat a Templomból, az ökröket is, a juhokat is; és a Pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté;

És a Galambárusoknak monda: Hordjátok el ezeket innen; ne tegyétek az én Atyám Házát Kalmárság Házává.

Megemlékezének pedig az õ Tanítványai, hogy meg van írva: A te Házadhoz Való féltõ szeretet emészt engem.

Felelének azért a Zsidók és Mondának néki: Micsoda jelt mutatsz nékünk, hogy ezeket cselekszed?

Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le e templomot, és Három nap alatt Megépítem azt.

Mondának azért a Zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te Három nap alatt Megépíted azt?

Õ pedig az õ testének Templomáról Szól vala.

Mikor azért Feltámadt a Halálból, megemlékezének az õ Tanítványai, hogy ezt mondta; és hivének az írásnak, és a beszédnek, a melyet Jézus mondott vala.

A mint pedig Jeruzsálemben vala husvétkor az ünnepen, sokan hivének az õ nevében, Látván az õ jeleit, a melyeket cselekszik vala.

És mivelhogy nem szorult Rá, hogy valaki Bizonyságot tegyen az emberrõl; mert Magától is tudta, mi volt az emberben.