Pál apostolnak a Korinthusbeliekhez írt második levele

Mert tudjuk, hogy ha e mi földi Sátorházunk elbomol, épületünk van Istentõl, nem kézzel Csinált, örökké Való Házunk a mennyben.

Azért is Sóhajtozunk ebben, óhajtván felöltözni erre a mi mennyei hajlékunkat;

Ha ugyan felöltözötten is Mezíteleneknek nem Találtatunk!

Mert a kik e Sátorban vagyunk is, Sóhajtozunk megterheltetvén; mivelhogy nem Kívánunk levetkõztetni, hanem felöltöztetni, hogy a mi Halandó, elnyelje azt az élet.

A ki pedig minket erre Elkészített, az Isten az, a ki a Lélek Zálogát is adta minékünk.

Azért mivelhogy mindenkor Bízunk, és tudjuk, hogy e testben Lakván, Távol vagyunk az Úrtól

(Mert hitben Járunk, nem Látásban);

Bizodalmunk pedig van, azért Inkább szeretnénk kiköltözni e testbõl, és elköltözni az Úrhoz.

Azért igyekezünk is, hogy Akár itt lakunk, Akár elköltözünk, néki kedvesek legyünk.

Mert nékünk Mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélõszéke elõtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy Jót, vagy gonoszt.

Ismervén Tehát az Úrnak félelmét, embereket Térítünk, Isten elõtt pedig Nyilván vagyunk; reménylem azonban, hogy a ti lelkiesméretetek elõtt is Nyilván vagyunk.

Mert nem Ajánljuk ismét magunkat néktek, hanem alkalmat adunk ti néktek a velünk Való dicsekedésre, hogy legyen mit felelnetek a Színbõl és nem Szívbõl dicsekedõknek.

Ha azért bolondok vagyunk, Istenért; ha eszesek vagyunk, érettetek van az.

Mert a Krisztusnak szerelme szorongat minket,

Úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért, Tehát mindazok meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy a kik élnek, Ezután ne magoknak éljenek, hanem annak, a ki érettök meghalt és Feltámasztatott.

Azért mi Ezentúl senkit sem ismerünk test szerint; sõt ha ismertük is Krisztust test szerint, de Már többé nem ismerjük.

Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek Elmúltak, ímé újjá lett minden.

Mindez pedig Istentõl van, a ki minket Magával megbékéltetett a Jézus Krisztus által, és a ki nékünk adta a békéltetés Szolgálatát;

Minthogy az Isten volt az, a ki Krisztusban megbékéltette Magával a Világot, nem Tulajdonítván nékik az õ bûneiket, és Reánk Bízta a békéltetésnek ígéjét.

Krisztusért Járván Tehát követségben, mintha Isten kérne mi általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel.