Pál apostolnak a Efézusbeliekhez írt levele
Pál Lev. a Efézusbeliekhez, 5. rész
Legyetek Annakokáért követõi az Istennek, mint szeretett gyermekek:
És Járjatok szeretetben, miképen a Krisztus is szeretett minket, és adta Önmagát miérettünk Ajándékúl és áldozatúl az Istennek, kedves Jó Illatúl.
Paráznaság pedig és Akármely Tisztátalanság vagy fösvénység ne is neveztessék ti közöttetek, a mint szentekhez illik;
Sem Undokság, vagy bolond beszéd, vagy Trágárság, melyek nem illenek: hanem Inkább Háláadás.
Mert azt Jól Tudjátok, hogy egy Paráznának is, vagy Tisztátalannak, vagy fösvénynek, ki Bálványimádó, nincs öröksége a Krisztusnak és Istennek Országában.
Senki titeket meg ne csaljon üres beszédekkel; mert ezekért jõ az Isten haragja a hitetlenség fiaira.
Annakokáért ne legyetek részesei ezeknek;
Mert Valátok régen sötétség, most pedig Világosság az Úrban: mint Világosságnak fiai úgy Járjatok.
(Mert a Világosságnak gyümölcse minden Jóságban és Igazságban és Valóságban van),
Meggondolván, mi legyen kedves az Úrnak.
És ne legyen közösségtek a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel, hanem Inkább meg is feddjétek azokat;
Mert a melyeket azok titokban cselekesznek, éktelen dolog csak mondani is.
Mindezek pedig megfeddetvén, a Világosság által Napvilágra jõnek; mert minden, a mi Napvilágra jõ, Világosság.
Annakokáért mondja: Serkenj föl, a ki aluszol és Támadj fel a Halálból, és felragyog tenéked a Krisztus.
Meglássátok Annakokáért, hogy Mimódon okkal Járjatok, nem mint bolondok, hanem mint bölcsek:
Áron is megvegyétek az Alkalmatosságot, mert a napok gonoszok.
Annakokáért ne legyetek esztelenek, hanem megértsétek, mi legyen az Úrnak akaratja.
És meg ne részegedjetek Bortól, miben Kicsapongás van; hanem teljesedjetek be Szent Lélekkel,
Beszélgetvén Egymás között Zsoltárokban és Dícséretekben és lelki énekekben, énekelvén és Dícséretet Mondván Szívetekben az Úrnak,
Hálákat Adván mindenkor mindenekért a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében az Istennek és Atyának.
Engedelmesek legyetek Egymásnak Isten félelmében.
Ti asszonyok a ti Saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Úrnak.
Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az Egyháznak, és ugyanõ Megtartója a testnek.
De miképen az Egyház engedelmes a Krisztusnak, azonképen az asszonyok is engedelmesek legyenek férjöknek mindenben.
Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképen a Krisztus is szerette az Egyházat, és Önmagát adta azért;
Hogy azt megszentelje, Megtisztítván a Víznek feredõjével az íge által,
Hogy majd Önmaga elébe állítsa dicsõségben az Egyházat, úgy hogy azon ne legyen szeplõ, vagy sömörgözés, vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen.
Ugy kell a férfiaknak szeretni az õ feleségöket, mint az õ tulajdon testöket. A ki szereti az õ feleségét, Önmagát szereti.
Mert soha senki az õ tulajdon testét nem gyûlölte; hanem Táplálgatja és ápolgatja azt, miképen az Úr is az Egyházat;
Mert az Õ testének tagjai vagyunk, az Õ testébõl és az Õ Csontjaiból Valók.
Annakokáért elhagyja ember Atyját és Anyját, és ragaszkodik az õ feleségéhez; és lesznek ketten egy testté.
Felette nagy titok ez: de én a Krisztusról és az Egyházról Szólok.
Hanem azért ti is egyen-egyen, ki-ki az õ feleségét úgy szeresse, mint Önmagát; az asszony pedig Meglássa, hogy félje a férjét.