Mózes ötödik könyve (A törvény summája )

És felméne Mózes a Moáb mezõségérõl a Nébó hegyére, a Piszga tetejére, a mely átelenben van Jérikhóval; és Megmutatá néki az Úr az egész földet, a Gileádot Dánig;

És az egész Nafthalit, Efraim és Manassé földét, az egész Júda földét a Túlsó tengerig;

És a déli Tartományt, és Jérikhónak, a Pálmafák Városa völgyének környékét, Czoárig.

És monda néki az Úr: Ez a föld az, a mely felõl megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak, Mondván: a te magodnak adom azt. Megengedtem néked, hogy szemeiddel Lásd, de oda nem mégy át.

És meghala ott Mózes, az Úrnak Szolgája a Moáb földén, az Úr szava szerint.

És eltemeték õt a völgyben, a Moáb földén, Béth-Peórral átellenben; és senki sem tudja az õ temetésének helyét e mai napig.

Mózes pedig Száz és Húsz esztendõs volt, mikor meghalt; nem Homályosodott vala meg az õ szeme, sem el nem fogyatkozott vala az õ ereje.

És Siraták Izráel fiai Mózest a Moáb mezõségén harmincz napig; és eltelének a Mózes Siratásának, azaz Gyászolásának napjai.

Józsué, a Nún fia pedig beteljesedék bölcseségnek lelkével; mert Mózes tette vala õ Reá kezeit; és Hallgatának Reá Izráel fiai, és úgy cselekedének, a mint parancsolt vala az Úr Mózesnek.

És nem Támadott többé Izráelben olyan Próféta, mint Mózes, a kit ismert volna az Úr Színrõl-Színre:

Mindazokban a jelekben és Csudákban, a melyekért küldötte vala õt az Úr, hogy véghez vigye azokat Égyiptom földén, a Faraón, minden õ Szolgáján és az õ egész földén;

És mindama hatalmas erõben, és mindama nagy rettenetességben, a melyeket véghez vitt Mózes az egész Izráel szemei elõtt.