Mózes ötödik könyve (A törvény summája )
Mózes V. könyve, 8. rész
Mind azt a parancsolatot, a melyet én e mai napon parancsolok néked, Tartsátok meg és Teljesítsétek, hogy élhessetek és megsokasodhassatok, bemehessetek és Bírhassátok a földet, a mely felõl megesküdött az Úr a ti Atyáitoknak.
És emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened Immár negyven esztendeig a Pusztában, hogy megsanyargasson és Megpróbáljon téged, hogy Nyilvánvaló legyen, mi van a te Szívedben; vajjon megtartod-é az õ parancsolatait vagy nem?
És megsanyargata téged, és megéheztete, Azután pedig enned Adá a Mannát, a melyet ne ismertél, sem a te Atyáid nem ismertek, hogy tudtodra adja néked, hogy az ember nem csak kenyérrel és, hanem mind azzal él az ember, a mi az Urnak Szájából Származik.
A te Ruházatod le nem kopott Rólad, sem a te Lábad meg nem dagadott Immár negyven esztendõtõl fogva.
Gondold meg azért a te Szívedben, hogy a miképen Megfenyíti az ember az õ gyermekét, úgy Fenyít meg téged az Úr, a te Istened;
És õrizd meg az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, hogy az õ útján Járj, és õt féljed.
Mert az Úr, a te Istened Jó földre visz be téged; bõvizû patakoknak, Forrásoknak és mély vizeknek földére, a melyek a völgyekben és a hegyeken fakadnak.
Búza-,árpa-,szõlõtõ-,fige-és Gránátalma-termõ földre; faolaj-és méztermõ földre.
Oly földre, a melyen nem nyomorogva eszed kenyeredet, és a hol semmiben sem szûkölködöl; oly földre, a melynek kövei vas, és a melynek hegyeibõl rezet Vághatsz!
Ha azért eszel majd és megelégszel: Dícsérjed az Urat, a te Istenedet azért a Jó földért, a melyet néked adott.
Vigyázz magadra, hogy el ne felejtkezzél az Úrról, a te Istenedrõl, meg nem Tartván az õ parancsolatait, végzéseit, rendeléseit, a melyeket én parancsolok néked e mai napon;
Hogy mikor eszel és Jól lakol és szép Házakat Építesz, és lakozol azokban;
És mikor a te barmaid és juhaid megsokasodnak, és ezüstöd és aranyad is megsokasodik, és minden Jószágod megszaporodik:
Fel ne fuvalkodjék akkor a te Szíved, és el ne felejtkezzél az Úrról, a te Istenedrõl, a ki kihozott téged Égyiptom földébõl, a Szolgaságnak Házából;
A ki vezérlett téged a tüzes Kígyóknak, Skorpióknak, és Szomjúságnak nagy és rettenetes Pusztáján, a melyben Víz nem vala; a ki vizet ada néked a kemény Kõsziklából;
A ki Mannával étete téged a Pusztában, a mit nem ismertek a te Atyáid, hogy megsanyargasson és hogy Megpróbáljon téged, és Jól tegyen veled Azután;
És ne mondjad ezt a te Szívedben: Az én hatalmam, és az én kezemnek ereje szerzette nékem e Gazdagságot!
Hanem emlékezzél meg az Úrról, a te Istenedrõl, mert õ az, a ki erõt ád néked a Gazdagságnak megszerzésére, hogy Megerõsítse az õ szövetségét, a mely felõl megesküdt a te Atyáidnak, miképen e mai napon van.
Ha pedig teljesen megfelejtkezel az Úrról, a te Istenedrõl, és idegen istenek Után Jársz, és azoknak Szolgálsz, és meghajtod magadat azoknak; Bizonyságot tészek e mai napon ti ellenetek, hogy végképen elvesztek.
Mint azok a nemzetek, a kiket az Úr elveszt elõletek, azonképen vesztek el; azért mert nem hallgattok az Úrnak, a ti Isteneteknek Szavára.
