Pál apostolnak Titushoz írt levele

Pál, Istennek Szolgája, Jézus Krisztusnak pedig apostola, az Isten Választottainak hite és a kegyesség szerint Való Igazságnak megismerése szerint,

Megjelentette pedig a maga idejében az õ beszédét a Prédikálás által, a mely Reám Bízatott a mi Megtartó Istenünknek parancsolata szerint; Titusnak, a közös hit szerint Való igaz fiamnak:

Kegyelem, Irgalmasság és békesség az Atya Istentõl és az Úr Jézus Krisztustól, a mi Megtartónktól.

A végett hagytalak téged Krétában, hogy a Hátramaradt dolgokat hozd rendbe, és rendelj Városonként presbitereket, a miképen én néked meghagytam;

Ha van feddhetetlen, egy feleségû Férfiú, a kinek Hívõ, nem Kicsapongással Vádolt avagy engedetlen gyermekei vannak.

Mert szükséges, hogy a püspök feddhetetlen legyen, mint Isten Sáfára; nem akaratos, nem haragos, nem részeges, nem verekedõ, nem Rút nyerészkedõ;

Hanem vendégszeretõ, Jónak kedvelõje, mértékletes, igaz, tiszta, maga tûrtetõ;

A ki a Tudomány szerint Való igaz beszédhez tartja Magát, hogy inthessen az egészséges Tudománynyal és meggyõzhesse az ellenkezõket.

Mert van sok engedetlen, Hiába Való beszédû és Csaló, Kiváltképen a körûlmetélkedésbõl Valók,

A kiknek be kell dugni a Szájokat; a kik egész Házakat Feldúlnak, Tanítván Rút nyereség Okáért, a miket nem kellene.

Azt mondta valaki közûlök, az õ Saját Prófétájok: A krétaiak mindig hazugok, gonosz vadak, rest hasak.

E Bizonyság igaz: Annakokáért fedd õket Kímélés nélkûl, hogy a hitben épek legyenek,

Nem ügyelvén Zsidó mesékre, és az Igazságot megvetõ emberek parancsolataira.

Minden tiszta a Tisztáknak: de a megfertõztetetteknek és hitetleneknek semmi sem tiszta; hanem megfertõztetett azoknak mind elméjök, mind lelkiismeretök.

Vallják, hogy Istent ismerik, de cselekedeteikkel Tagadják, mivelhogy útálatosak és hitetlenek és minden Jó cselekedetre méltatlanok.