János apostolnak mennyei jelenésekrõl való könyve
János jelenésekrõl, 15. rész
És Láték mennyben Más nagy és Csodálatos jelt: hét angyal, a kinél vala a hét Utolsó Csapás; mert az által teljesedett be az Istennek haragja.
És Láték úgymint üvegtengert tûzzel Elegyítve; és azokat, a kik diadalmasok a fenevadon és az õ képén, és bélyegén és az õ nevének Számán, Látám állani az üvegtenger mellett, a kiknek kezében Valának az Istennek Hárfái.
És énekelik vala Mózesnek az Isten Szolgájának énekét, és a Báránynak énekét, ezt Mondván: Nagyok és Csodálatosak a te dolgaid, Mindenható Úr Isten; Igazságosak és igazak a te útaid, óh szentek Királya!
Ki ne félne téged, Uram! és ki ne Dicsõítené a te nevedet? mert csak egyedûl vagy szent. Mert eljõnek mind a Pogányok és lehajolnak elõtted; mert a te ítéleteid Nyilvánvalókká lettek.
És ezeknek Utána Látám, és ímé megnyittaték a mennyben a Bizonyságtétel Sátorának temploma,
És kijöve a Templomból a hét angyal, a kinél a hét Csapás vala, tiszta és fehér gyolcsba öltözve, és mellöknél arany övekkel körûlövezve.
És egy a négy lelkes állat közûl ada a hét angyalnak hét aranypoharat, a mely az örökkön örökké élõ Istennek Haragjával teljes vala.
És megtelék a templom füsttel az Isten dicsõségének és erejének miatta, és senki a templomba be nem mehet vala, Mígnem a hét angyal hét Csapása bevégeztetik.
