János apostolnak mennyei jelenésekrõl való könyve

Az ötödik angyal is Trombitált, és Látám, hogy egy csillag esett le az égrõl a földre, és adaték annak a mélység Kútjának kulcsa.

Megnyitá azért a mélységnek Kútját: és füst jöve fel a Kútból, mint egy nagy kemenczének füstje; és Meghomályosodék a nap és a levegõég a Kút füstje miatt.

A füstbõl pedig Sáskák jövének ki a földre; és adaték azoknak hatalom, mint hatalmuk van a föld Skorpióinak.

És megmondaték nékik, hogy a földnek füvét ne Bántsák, se semmi zöldelõt, se semmi Élõfát, hanem csak azokat az embereket, a kiknek homlokukon nincsen az Istennek pecséte.

És adaték azoknak, hogy meg ne öljék õket, hanem hogy Kínoztassanak öt Hónapig; és azoknak Kínzása olyan, mint a Skorpió Kínzása, mikor megmarja az embert.

Annakokáért azokban a napokban keresik az emberek a Halált, de nem Találják meg azt; és Kívánnának meghalni, de a Halál elmegy elõlük.

A Sáskáknak Formája pedig Hasonló vala a viadalhoz Felkészített lovakhoz; és a fejökön mintegy aranyhoz Hasonló Koronák Valának, és az Orczáik olyanok Valának, mint az emberek Orczái.

És olyan hajuk vala, mint az asszonyok haja; és fogaik olyanok Valának, mint az Oroszlánoknak.

És olyan mellvértjeik Valának, mint a vas mellvértek; és az õ Szárnyaik Zúgása olyan vala, mint a viadalra Száguldó sok lovas szekerek Zúgása.

És Skorpiókhoz Hasonló farkuk vala és Fúlánkjuk; és a farkukban vala a hatalmuk, hogy ártsanak az embereknek öt Hónapig.

Királyukúl pedig a mélység angyala vala felettök; annak a neve Zsidóul Abaddon, görögül pedig Apollion, azaz Vesztõ a neve.

Az elsõ jaj Elmúlék; ímé Ezután még két jaj következik.

A hatodik angyal is Trombitált, és hallék egy Szózatot az arany Oltárnak négy Szarvától, a mely az Isten elõtt van,

Mondván a hatodik angyalnak, a kinél a trombita vala: Oldd el azt a négy angyalt, a ki a nagy Folyóvíznél, az Eufrátesnél van megkötve.

Eloldaték azért a négy angyal, a ki el vala Készítve az órára és napra és Hónapra és esztendõre, hogy megölje az emberek harmadrészét.

És a lovas seregek Száma két Tízezerszer Tízezer vala; hallottam a Számukat.

És így Látám a lovakat Látásban, és a rajtuk ülõket, a kiknek tûzbõl és Jáczintból és kénkõbõl Való mellvértjeik Valának; és a lovak feje olyan vala, mint az Oroszlánok feje; és Szájukból tûz és füst és kénkõ jõ vala ki.

E Háromtól öleték meg az emberek harmadrésze, a tûztõl és a füsttõl és a kénkõtõl, a mely azoknak Szájából jõ vala ki.

Mert az õ hatalmuk az õ Szájukban van, és az õ farkukban; mert az õ farkaik a Kígyókhoz Hasonlók, a melyeknek fejeik vannak; és azokkal ártanak.

A többi emberek pedig, a kik meg nem ölettek e Csapásokkal, nem tértek meg az õ kezeik Csinálmányaitól, hogy ne Imádnák a gonosz lelkeket, és az arany és ezüst és ércz és kõ és fa Bálványokat, a melyek nem Láthatnak, sem hallhatnak, sem Járhatnak;