Birák könyve
Birák könyve, 16. rész
És elment Sámson Gázába, és Meglátott ott egy Parázna asszonyt, és bement Hozzá.
A Gázabelieknek pedig mikor Megmondották, Mondván: Ide jött Sámson! körûlvevék õt, és leselkedének õ Utána egész Éjszakán át a Város Kapujában, és Hallgatóztak egész éjjel, és azt Mondták: Reggel, ha Világos lesz, megöljük õt.
És aluvék Sámson éjfélig. Éjfélkor pedig felkelt, és Megfogván a Város Kapujának Szárnyait, a Kapufélfákkal és a Závárokkal együtt Kiszakította azokat, és Vállaira vette, és felvitte a hegy tetejére, mely Hebronnal szemben fekszik.
És történt Azután, hogy megszeretett egy asszonyt a Sórek völgyében, a kinek neve Delila volt.
És felmenének õ Hozzá a Filiszteusok fejedelmei, és Mondának néki: Kérdezd ki õt és tudd meg, miben áll az õ nagy ereje, és miképen vehetünk rajta erõt, hogy megkötözzük és Megkínozzuk õt, és mi mindenikünk adunk néked Ezerszáz ezüst siklust.
És monda Delila Sámsonnak: Mondd meg nékem, miben van a te nagy erõd és mivel kellene téged megkötni, hogy Megkínozhassanak téged.
És felele néki Sámson: Ha megkötöznek hét nyers Gúzszsal, melyek még meg nem Száradtak, akkor elgyengülök és olyan leszek, mint Más ember.
Akkor hoztak néki a Filiszteusok fejedelmei hét nyers Gúzst, a mely még nem volt Száraz, és megkötözé õt azzal.
A lesben állók pedig ott Vártak Annál a Hálókamarában. És monda néki: Rajtad a Filiszteusok, Sámson! És Elszakasztá a Gúzsokat, miképen elszakad a csepûfonal, ha tûz éri, -és ki nem Tudódék, miben volt az õ ereje.
És monda Delila Sámsonnak: Ímé Rászedtél, és Hazugságot Szóltál nékem, most mondd meg Igazán, hogy mivel lehet téged megkötözni?
Õ pedig monda néki: Ha erõsen megkötöznek új kötelekkel, melyekkel még semmi dolgot nem végeztek, akkor elgyengülök és olyan leszek, mint Más ember.
És vett Delila új köteleket, és megkötözte õt velük, és monda néki: Rajtad a Filiszteusok, Sámson! (mert ott leselkedtek Utána a Hálókamarában). De õ letépte azokat Karjairól, mint a fonalat.
És monda Delila Sámsonnak: Meddig fogsz még Rászedni engem és hazudni nékem? Mondd meg egyszer Már, mivel kötöztethetel meg? -Õ pedig monda néki: Ha összeszövöd az én fejemnek hét Fonatékját a Nyüstfonállal.
És szeggel Megerõsítvén a zugolyt, monda: Rajtad a Filiszteusok, Sámson! Az pedig felébredvén álmából, kitépte a zugolyszeget és a nyüstfonalat.
Ekkor monda néki Delila: Miképen mondhatod: Szeretlek téged, ha Szíved nincsen én velem? Immár Három ízben szedtél Rá engem, és nem mondtad meg, hogy miben van a te nagy erõd?
És Kitárta elõtte egész Szívét, és monda néki: Borotva nem volt soha az én fejemen, mert Istennek szentelt vagyok Anyám méhétõl fogva; ha Megnyírattatom, Eltávozik tõlem az én erõm, és megerõtlenedem, és olyan leszek, mint Akármely ember.
És mikor Látta Delila, hogy Kitárta volna elõtte egész Szívét, elküldött, és Elhívatá a Filiszteusok fejedelmeit, és ezt izené: Jõjjetek fel ez egyszer, mert õ Kitárta nékem egész Szívét. És felmentek õ Hozzá a Filiszteusok fejedelmei, és a pénzt is felvitték kezökben.
És elaltatta õt az õ térdein, és Elõhívott egy Férfiút, és Lenyíratta az õ fejének hét Fonatékát, és kezdé õt Kínozni. És Eltávozott tõle az õ ereje.
És monda: Rajtad a Filiszteusok, Sámson! Mikor pedig az az õ álmából felserkent, Mondá: Kimegyek most is, mint egyébkor, és Lerázom a kötelékeket; mert még nem tudta, hogy az Úr Eltávozott õ tõle.
De a Filiszteusok Megfogták õt, és Kiszúrták szemeit, és levezették õt Gázába, és ott megkötözték két Vaslánczczal, és õrölnie kellett a Fogházban.
De az õ fejének haja újra kezdett nõni, Miután Megnyíretett.
És mikor a Filiszteusok fejedelmei összegyûltek, hogy az õ istenüknek, Dágonnak nagy áldozatot áldozzanak, és hogy örvendezzenek, Mondának: Kezünkbe adta a mi istenünk Sámsont, a mi ellenségünket.
És mikor Látta õt a nép, Dícsérték az õ istenöket, mert-Mondának-kezünkbe adta a mi istenünk a mi ellenségünket, földünk Pusztítóját, és a ki sokakat megölt mi közûlünk.
Lõn pedig, hogy mikor Megvídámult az õ Szívök, Mondának: Hívjátok Sámsont, hadd Játszék elõttünk. És Elõhívák Sámsont a Fogházból, és Játszék õ elõttük, és az oszlopok közé állították õt.
Sámson pedig monda a Fiúnak, a ki õt kézenfogva vezette: Ereszsz el, hadd fogjam meg az oszlopokat, a melyeken a Ház nyugszik, és hadd Támaszkodjam Hozzájuk.
A Ház pedig tele volt férfiakkal és asszonyokkal, és ott voltak a Filiszteusok összes fejedelmei, és a tetõzeten közel Háromezeren, férfiak és asszonyok, a Sámson Játékának nézõi.
Ekkor Sámson az Úrhoz Kiáltott, és monda: Uram, Isten, emlékezzél meg, kérlek, én Rólam, és Erõsíts meg engemet csak még ez egyszer, óh Isten! hadd álljak egyszer Bosszút a Filiszteusokon két szemem Világáért!
És átfogta Sámson a két középsõ oszlopot, melyeken a Ház nyugodott, az egyiket jobb kezével, a Másikat bal kezével, és Hozzájuk Támaszkodott.
És monda Sámson: Hadd veszszek el én is a Filiszteusokkal! És nagy erõvel Megrándította az oszlopokat, és Rászakadt a Ház a fejedelmekre és az egész népre, mely abban volt, úgy hogy többet megölt Halálával, mint a mennyit megölt életében.
És lementek az õ testvérei és Atyjának egész Háza, és elvivék õt, és hazatérvén, eltemették Czóra és Estháol között, Atyjának, Manoahnak Sírjába, Minekutána Húsz esztendeig ítélte az Izráelt.